A „tetején üléses” kajakokban az evezősök egy nyitott, gödrös fedélzeten helyezkednek el a vízszint felett. Ezt a stílust jellemzően nem vadvízi tevékenységekhez használják, mivel a legtöbb embernek nehézséget okoz a kajakban maradás, ugyanakkor megakadályozza a kajak „gurulását”, lehetővé téve a felhasználó számára, hogy egyenesen álljon, ha felborul. A tetején ülésnek vannak előnyei, például lehetőség van „kiszárítani a nyílást”, egy olyan rekeszt, amely jellemzően a kajak hosszában végigfut, és ahol a nagyobb felhajtóerő mellett a kajakosok különféle felszereléseket tárolhatnak. A tetején ülő „kajakok” gyakran „átmenő lyukakat” használnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a hajóba beáramló összes víz a fedélzeten keresztül lefolyjon és kiszáradjon. A „pilótafülke stílusú” vagy „permetező szoknya” vízálló tömítést hoz létre a deréknál. Számos „pilótafülke” típusú hajó létezik, amelyek általában nagyobb kontrollt biztosítanak a felhasználónak a hajó felett, mivel képesek a falnak nyomni, hogy felboruljanak a manőver befejezéséhez. A „pilótafülke stílusú” kajakok gyakori változata a „körutazóhajó”, amely általában nagyon rövid kajak, és amelyben a felhasználó trükköket és manővereket hajthat végre: a „felfújható kajakok” az első két konfiguráció hibridjei. Ezeknek a hajóknak nyitott a fedélzetük, de az evezősök a fedélzet alatt ülnek. Ezek a hajók gyakran instabilabbak a vízben való magasabb elhelyezkedésük miatt. Gyakran használják őket kereskedelmi környezetben, és szeretetteljesen „kacsáknak” nevezik őket. A „tandem” ellentétben áll a legtöbb kajak jellegzetes kialakításával, amelyeket több evezős számára konfiguráltak. A tandemeket két vagy akár három evezős is használhatja.